Erősségem a palacsinta, lévén más süti készítése meghaladja a képességeimet. 😅
Ezért ugye abban kell a legjobbnak lenni, ami amúgy is jól megy.
Kísérleti labor lett a konyhám.
Erősségem a palacsinta, lévén más süti készítése meghaladja a képességeimet. 😅
Ezért ugye abban kell a legjobbnak lenni, ami amúgy is jól megy.
Kísérleti labor lett a konyhám.
Van az úgy, hogy nem kísérletezem, hanem hozzányúlok egy hagyományos recepthez, mert nagyon kedvelem. Ez is egy ilyen étel. Alapjáraton bélszínérmék kisérő raguja. Most önálló ételként került a vasárnapi asztalunkra.
Édességre vágytunk. Mi az, amit hamarjában az asztalra tudok varázsolni és jobbára minden alapanyag fellelhető? Igen, a császármorzsa.
Azt gondolom, a csirke az a húsféle, amit a legváltozatosabb módon lehet elkészíteni. Ma egy klasszikusnak mondható ebédet főztem belőle.
Fura párosítás? Lehet. A klasszikus desszert készítése közben jutott eszembe, hogy karácsonyról maradt egy maroknyi karamellás szaloncukor. A gondolatot tett követte. De ne szaladjunk ennyire előre. (tovább…)
Ki nem maradhat a téli ételrepertoárból a sólet.
Természetesen ennek elkészítését is leegyszerűsítettem. Amit megőriztem az az, hogy hosszú ideig, majd 4 órát sült cserépedényben a sütőben.
Vége a karácsonynak. Nekünk a mai nappal végleg. Leszedtük a karácsonyfát. 🙁
Tudom, hogy vízkeresztkor szokás, de annyira szép volt, hogy sajnáltunk tőle megválni január 6-án.
Mint viszonylag új gasztrobloggerina, most veszek először részt ezen a játékon. Nem verseny ez, inkább egymás blogjának megismerése, népszerűsítése.
Totálisan eltájoltam magam. Tegnap szentül meg voltam győződve, hogy másnap szombat, amely napra már kitaláltam, mit főzök.
Péntekre semmit sem terveztem, ezért azokból az alapanyagokból kellett kiokoskodnom a mai ebédet, amit itthon találok.