Konyhagyári capriccio

Prológ…

Pénteken a piacon szembe jött velem egy fél tyúkocska. Bicegett kissé, hát megszántam és hazavittem. Boldogságos tyúkpörkölt lesz belőle. A hagyományoktól eltérően nem főzöm.  Cserépedénybe halmoztam a darabjait. Már benn van az istenadta a sütőben hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom társaságában. Kapott egy kis vörösbort is, hogy élvezze végóráit. 😂3 óra múlva kiderül, mire is mentünk egymással.😋

3 óra múlva…

Ha azt mondom, hogy a vártnál is finomabb az íze, elhiszitek? 

Sokkal teltebb, zamatosabb, mint ifjonti csirketársa.

Aki evett már tyúkot, biztos bőszen bólogat. Nekem ez volt a szűzkeresztségem.

Ezután gyakran lesz nálunk terítéken, az tuti.

Akkor jöjjenek a részletek:

A tyúkocskát darabjaira szedtem és besóztam.

A combjáról levagdosott hájat kisütöttem.

A füstölt szalonnakockákat zsírjára pirítottam.

A római tál alját megágyaztam a kockára vágott hagymával, paprikával, paradicsommal.

Ráültettem a húsdarabokat, édesnemes pirospaprikával megszórtam, meglocsoltam a vörösborral és a kisült tyúkzsírral. Az előzőleg kisütött füstölt szalonna kockák a zsírral együtt is a tálba került.

Lefedtem és a hideg sütőbe tettem, hogy együtt melegedjen a római tállal. 180 fokra beállítottam és fél óránként megforgattam a húsokat.

Türelem, türelem, három óra kell, hogy puha, omlós legyen a tyúkocska és a zöldségek a vörösborral szépen besűrűsödjenek.

Naná, hogy aprócska, gurulós gyöngy nokedlival tálaltam.

Hozzávalók 4 főre:

• 1/2 tyúk, kb. másfél kg
• 1 jó nagy fej hagyma
• 2 db zöldpaprika
• 2 db paradicsom
• 3 gerezd fokhagyma
• 5 dkg füstölt szalonna
• 3 dl száraz vörösbor
• só
• 1 ek. édesnemes pirospaprika

“Itt van az ősz, itt van újra… ” előkerülnek az évszak ételei.Szeretem a klasszikus ételeket, de zsigerből muszáj valami csavart beletennem a receptbe. Drágám hangos mormogó tetszésnyilvánítása megnyugtatott, jól tettem, hogy így tettem. 

Jól van, ez így elég rébuszos lett, de mindjárt kiderül minden. 😊

Jöjjön hát a recept!

A kacsacombokat besóztam, frissen tekert borssal megszórtam és némi olvasztott kacsazsíros tűzálló tálba tettem, mellé szórtam egy fél marék saszla szőlőt. Letakarva, 200 fokos sütőben – időnként locsolgatva – pirosra sütöttem.

A szőlőnek lesz még szerepe a párolt káposztánál. 

Nézzük csak, hogy készül:

A káposztát és a hagymát vékonyra szeltem  és besóztam. Míg álltak, kacsazsírban cukrot karamellizáltam, majd hozzáadtam a káposztát és a hagymát. Megszórtam egész köménymaggal, meglocsoltam egy fél citrom levével, egy decinyi száraz rosét öntöttem hozzá és pár szem szőlőt tettem még bele. Időnként kevergetve, puhára pároltam. A szőlőtől igazán különleges íze lett.

Sárgarépás krumplipüré:

A kockára vágott krumpli mellé felkarikázott sárgarépát tettem és enyhén sós vízben puhára főztem.

Letöltöttem róla a főzőlevet és még azon forrón belekevertem a vajat. Pöttyintésnyi szerecsendióval ízesítettem és habosra kevertem.

Tálaláskor a lilakáposztát néhány szőlőszemmel díszítettem. 

Hozzávalók 2 főre:

• 4 db kacsacomb
• 1/2 kg lilakáposzta 
• 1/2 kg krumpli 
• 1 kisebb szál sárgarépa 
• 1fej hagyma
• 1 fürt piros saszla szőlő
• 1 dl száraz rosé 
• 2 ek. kacsazsír
• 5 dkg vaj
• só, bors, cukor, szerecsendió, egész köménymag