Idegen tollakkal ékeskedem. Amikor az ember lányának negyed órája van hétközben, hogy vacsorát rittyentsen az asztalra, ehhez a megoldáshoz nyúl: készételt vesz. De mindenképp benne van a saját ötletem, elgondolásom.
Kedvenc üzletembe tértem be és semmi, de semmi ötletem sem volt, mit főzzek. Sétálgattam a gondolák közt, amikor is a zöldséges részlegen rám mosolyogtak a friss, ropogós dobozos bébispenótok. Anikó agya kattogni kezdett, alakulóban volt a vacsoraterv. A hűtőpultba épp akkor pakolták ki a ricottás, spenótos tortellinit. Egy zacskóval az is a kosaramba került. Már csak egy dobozka főzőtejszínnel gyarapítottam a vásárolnivalókat és irány a pénztár.
Édesem persze éhesen várt itthon. Ismer engem, tudja, hogy mennyire pörgök a konyhában, tudja, hogy nem kell sokat várnia és ott illatozik a forró étel az étkező asztalon.
Töltött nekem egy pohárka vörösbort és magamra hagyott az alkotásban.
Feltettem egy fazékban vizet forralni a tésztának.
Egy serpenyőben olajat hevítettem, belereszeltem két gerezd fokhagymát, megfonnyasztottam a bébispenótot, kicsit sóztam, borsoztam, a főzőtejszínnel felöntöttem.
A kifőtt tortellinit beleszedtem a tejszínes szószba, kicsit hozzáöntöttem a tészta főzővizéből és átforgattam benne.
És már kész is. 🙂
Hozzávalók 2 főre:
Ha tetszett az irományom, csatlakozz a Konyhagyári Capriccio facebook oldalához, le ne maradj a legújabb láblógatós receptekről!