Mártonnapi libaleves kacsából

Márton napja előtt sejtettem én, hogy jól teszem, ha a piacozást csütörtök reggelre teszem, nincs tömeg, a választék is bőséges. Igaz, hogy libaaprólék helyett kacsát kaptam csak, de az ilyesmi nem szegi kedvem, hogy Márton napjára a hagyományos húsleves, ludaskása menü készüljön.

A recept írása előtt kicsi visszatekintés, ki is volt Márton.

“A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.”

Forrás:Márton nap

A kacsaprólékot a szívvel és a zúzával hideg sós vízbe feltettem főzni, nagyon lassú tűzön. Amíg gyöngyözött a leveske, megtisztítottam, feldaraboltam a zöldségeket és egy óra elteltével a leveshez adtam. További egy órát fődögéltek még együtt.

A húst és a zöldségeket tálra szedtem és a levest egy sűrű szövésű szűrőn leszűrtem.

Lúdgége tésztával tálaltam.

A zöldségekből, a csontról lefejtett húsból és a belsőségekből ludaskását készítettem.

Hozzávalók:

Ha tetszett az irományom, csatlakozz a Konyhagyári Capriccio facebook oldalához, le ne maradj a legújabb láblógatós receptekről! 



Tovább a blogra »