Tudom, tudom, hogy nem én találtam ki ezt az ételt, de a háziasszonyi leleményesség erősen működik akkor, ha 5 cm jégréteg fed kinn mindent az ónoseső “jóvoltából” és egyetlen porcika se kíván boltba menni. Hűtőajtó kitár, háziasszony szemrevételez, homlokára csap, ahaeffektus működik, majd alkot.
A kelkáposzta leveleket egyenként a forrásban levő sós vízben kicsit előfőztem.
Míg hűltek, elkészítettem a tölteléket. A rizst félig megfőztem, kihűlés után összekevertem a darált hússal, az apróra vágott hagymával, fokhagymával. Fűszereztem sóval, pirospaprikával, borssal, majorannával.
Beletöltögettem a kelkáposzta levelekbe és belesorakoztattam egy tűzálló edénybe. Egy darabos paradicsomkonzervet összeturmixoltam, sóval, borssal, pici cukorral ízesítettem (raktam egy kaporlevelet is bele, de ez titok, mert Péter nem kedveli) és ráöntöttem a töltelékekre.
Lefedve, 180-ra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 3/4 órát sütöttem.
Tejföllel tálaltam.
Szerintem vetekszik az íze a hagyományos töltött káposztával. Dobogós helyen van, az tuti.
Hozzávalók:
Ha tetszett az irományom, csatlakozz a Konyhagyári Capriccio facebook oldalához, le ne maradj a legújabb láblógatós receptekről!