Sertéshús csípős, édes mázzal, zöldséges rizstésztával

Kísérletező kedvemben voltam. 

Lapult a mélyhűtőben egy szép darab hasaalja hús. Kiolvasztás után bedörzsöltem kínai wok fűszerkeverékkel és egy éjszakán át hagytam pácolódni.

Másnap kevés mogyoróolajban megforgattam és 175 fokos sütőben, lefóliázva, időnként locsolgatva, nagyjából 2 óra alatt puhára sütöttem.

Így nézett ki megsütve:

Hagytam pihenni, kihűlni, hogy szépen tudjam szeletelni.

Elkészítettem ez idő alatt a mázt:

Egy wokban összekevertem a cukrot, a ketchupot, az édes és csípős csiliszószt, a balzsamecetet, a mézet, a világos szójaszószt, a szezámmagot és a vizet. Addig kevergettem, főztem, míg be nem sűrűsödött. 

A közben kihűlt húst 2 ujjnyi szeletekre vágtam és beleforgattam a szószba és együtt átforrósítottam.

A rizstésztát zöldségkockás vízben megfőztem, lecsepegtettem, mogyoróolajban megforgattam.

A laskára vágott lila és fehérkáposztát, valamint a sárga és piros kaliforniai paprikát, a lilahagymát és a fokhagymát kevés olajon, erős tűzön éppen roppanásig pirítottam, majd összekevertem a tésztával.

Tálaláskor a húst megszórtam szezámmmaggal és újhagyma zöldjével.

Nem mondom, hogy ez egy láblógatós étel, azt se, hogy pikkpakk elkészül. Az íze viszont kárpótol a konyhában eltöltött időért.

Hozzávalók:

Ha tetszett az irományom, csatlakozz a Konyhagyári Capriccio facebook oldalához, le ne maradj a legújabb láblógatós receptekről! 



Tovább a blogra »