Évekkel ezelőtt megfogadtam, nem hagyom, hogy a karácsonyi teendők a fejemre nőjenek.
Mi a titok? Nem is titok igazán. Két dolog: a tervezés és a munkamegosztás.
Az advent épp arról szól, tudjunk ráhangolódni, várakozni, készülni a karácsonyra.
Nagyon szeretem díszbe öltöztetni a házikónkat. Hét mint hét, advent vasárnapjain kerül saját magam által készített díszítés a lakás egy-egy szegletébe. Karácsonyra teljes a pompa.
A konyhába is jutott.
Az egyszerűség híve vagyok, nagyon bejön a skandináv karácsonyi kultúra.
Épp ezért ne gondoljatok valami nagyon bonyolult dologra. Pici kézügyességgel fél-egy óra alatt elkészíthetőek.
Tudom, tudom, hogy szenteste a fa díszítés napja. De annyira jó kicsit korábban örülni a karácsonyfának, nem beszélve arról, hogy a konyhai teendők, a sütés-főzés sok időt vesz igénybe. Így pár nappal szenteste előtt áll a karácsonyfa. Idén pénteken lesz a napja.
Édesem dolga a talpba faragás. Ez néha neuralgikus pontja a napnak, de egy kupica sült almás likőr csodákra képes, elűzi a gonosz göcsörtmanókat. 😅
Fantasztikus dolog, hogy Péter istenien süt, így kiérdemelten megnyerte a bejglisütés nemes feladatát.
Hetekkel korábban már bújom a netet, nézegetem a főzős műsorokat, hogy ötleteket merítsek, mi kerüljön az ünnepi asztalra.
Ezután összeírom a megvásárolandókat és igyekszem egy vásárlással be is szerezni az alapanyagokat és az itókákat.
Boldog, láblógatós készülődést!
Ha tetszett az irományom, csatlakozz a Konyhagyári Capriccio facebook oldalához, le ne maradj a legújabb láblógatós receptekről!